Az eg�szs�g v�laszthat�

Besz�lget�s dr. Borb�ly Judit gyermekorvossal

(cikk a S�lys�pi H�rForr�s novemberi sz�m�b�l)

R.: Besz�lget�s�nk aprop�ja, hogy november 12-�n d�lut�n f�l 5-kor a Balassi utcai �vod�ban f�z�k�r indul az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s jegy�ben. Az els� tal�lkoz�t m�g k�t alkalom k�veti, november 26-�n, majd december 10-�n, az eml�tett helyen �s id�pontban.

T�nyleg �gy gondolod, hogy a t�pl�lkoz�s nagym�rt�kben befoly�solja az eg�szs�gi �llapotot?

B.J.: Igen. Test�nk abb�l �p�l fel, amit megesz�nk. Az eg�szs�gmeg�rz�s szempontj�b�l kiemelked� jelent�s�ge van az immunrendszernek, ez egy vel�nk sz�letett v�delmi rendszer, melynek az a feladata, hogy �rizze test�nk �ps�g�t, v�delmet biztos�tson a k�rokoz�k �s egy�b, a k�rnyezetb�l j�v� �rtalmak ellen. Az egyik legfontosabb immunszerv�nk a b�l. Az immunrendszer m�k�d�se szempontj�b�l t�bb mint fele r�szben meghat�roz�. Ennek �r�si folyamata az idegrendszerhez hasonl�an a sz�let�s ut�n hossz� ideig zajlik, ez�rt van olyan nagy jelent�s�ge a csecsem�t�pl�l�snak, de a t�pl�lkoz�s kiemelt fontoss�ga a csecsem�koron t�l is megmarad. Az immunrendszer j� �llapot�t, feladat�nak ell�t�s�t alapvet�en meghat�rozza, hogy meg tudjuk-e �rizni a vel�nk sz�letett kiv�l� immunm�k�d�st, vagy azt k�l�nf�le �letm�dbeli �s �trendi hib�k k�vetkezt�ben lecs�kkentj�k. Nagy jelent�s�ge van ennek a fert�z�sekkel, daganatok kialakul�s�val szembeni v�dekez�sben �pp �gy, mint az autoimmun k�rk�pek megel�z�s�ben.

Ez ut�bbi azt a hib�t jelenti, amikor a szervezet saj�t �p�t�elemeit idegenk�nt ismeri fel �s megt�madja.

R.: Azt gondolhatn�nk, hogy a 21. sz�zadban, K�z�p-Eur�p�ban a lakoss�g �letkil�t�sai, eg�szs�gi �llapota a fejlett t�rsadalmaknak megfelel� szint�, az emberek felel�sen gondolkodnak eg�szs�g�kr�l.

B.J.: A statisztik�k szerint a magyar lakoss�g �tlag�letkora �s eg�szs�gi mutat�i elmaradnak a fejlett eur�pai t�rsadalmak�t�l. Sajnos kist�rs�g�nk mutat�i sok vonatkoz�sban az orsz�gos, illetve a Pest megyei �tlag alatt vannak. P�ld�ul bizonyos daganatf�les�gek el�fordul�sa kiugr�an magas. A leggyakoribb hal�lokok: a sz�v- �s �rrendszeri, valamint a daganatos betegs�gek szoros �sszef�gg�st mutatnak a t�pl�lkoz�ssal. Ezek megel�z�se m�r gyermekkorban fontos feladat, mert pl.: egy sz�vinfarktus vagy egy�b �rkatasztr�fa akkor k�vetkezik be, ha az �rrendszer k�zel 70%-osan be van sz�k�lve, ami �vtizedek alatt alakul ki, �s m�r gyermekkorban elkezd�dik. De nagy jelent�s�g� az elh�z�s, cukorbetegs�g, magas v�rnyom�s, bizonyos ment�lis betegs�gek, pl.: gyermekkori hiperaktivit�s, feln�ttkori depresszi� kialakul�s�ban is.

R.: Orvosk�nt �s h�rom gyermeket nevel� �desanyak�nt hogy l�tod, mekkora szerepe van a csal�d �letm�dbeli �s �tkez�si szok�srendszer�nek a k�s�bbi, feln�ttkori eg�szs�gi �llapot kialakul�s�ban?

B.J.: Ism�telt cselekedeteinkb�l �p�lnek fel szok�saink, �s a szok�sok �sszess�ge adja jellem�nket. Ezek alapj�n �ri�si jelent�s�ge van annak, hogy a f�lt� gonddal v�rt �s �vott kisbab�nkat testileg �s lelkileg a lehet� legeg�szs�gesebb ifj�k�nt adjuk �t a feln�ttkornak Mindazt, amit gyermekk�nt a csal�dban megtanul �s gyakorol, azt �lete v�g�ig nem felejti el. A begyakorolt szok�sokb�l kit�rni nagyon neh�z, de nem lehetetlen.

V�ltoztatni mindig lehet, �s ha �sszer�, �rdemes. Ebben szeretn�nk seg�teni ezen az �vod�ban megrendezend� h�rom alkalmon, melyre szeretettel v�rjuk a t�bb ismeretet �s gyakorlati tan�csot keres� sz�l�ket, nagysz�l�ket, s�t leend� sz�l�ket, s mindazokat, akik az eg�szs�g ir�nt elk�telezettek.

R.: K�sz�n�m a besz�lget�st.

B.J.: �n is k�sz�n�m.

SZLE